Juci és Zsófi
- Jucival három év alatt pizsamás, regényolvasós párrá alakultunk - emlékezett az Öreg. - Pedig nem egyszer javasoltam, hogy próbáljuk ki hármasban.
- Tán csak nem őslénnyel van dolgom – próbáltam megfőzni – aki idáig ki tudja melyik kő alatt húzta meg magát?
Konstruktív ötletemet lesújtó pillantásra méltatta. Addig, amíg egy reggel kávézás közben azt mondta.
- Rendben van. Ha ez neked ez annyira fontos.
Első pillanatban nem hittem a fülemnek.
- Jól hallottad – ismételte Juci. - Benne vagyok.
Szívem a torkomban dörömbölt, fejemben lázasan keringtek a gondolatok.
- Mégis kire gondoltál? - kérdeztem.
- Ismered az ízlésem - mondta. - De ne csak egy pasi legyen az utcáról.
- Te pasira gondoltál? - Összeborzadtam a gondolattól. - Hogy őszinte legyek, nem ez volt az elképzelésem.
- Te akartál egy harmadikat az ágyunkba - folytatta a kínzásom. - Ismerős legyen, mert idegent nem engedek magamba.
Aznap nem esett több szó róla. Este, amikor a hálóinge alá nyúltam, megállított.
- Hogy állsz a partnerkereséssel? - kérdezte. - Igyekezz, mert kezdek türelmetlen lenni.
Elrendezte a párnáját, és a fal felé fordult.
Tanácsért Istvánhoz, a szimpatikus, mackó típusú kollegámhoz fordultam, akivel együtt Szilvesztereztünk. Másnap, munka után meghívtam egy sörre. Gondolatolvasó lehetett, mert már a második sör után a szvinger klubban tett látogatásukról mesélt.
- Ahogy a te Jucidat ismerem, biztos hallani sem akar róla - mondta.
- Az a nagy helyzet, hogy éppen ő akarja fűszerezni a szexuális életünket – bukott ki belőlem.
Istvánnak kerekre nyílt a szeme.
- Kincs az ilyen nő, nekem elhiheted! És rám mindig számíthatsz- nyugtatott István.
. Jó, de velem mi lesz addig? Bezártok a szekrénybe?
Hatalmasat röhögött.
- Ne aggódj, Zsófinak sem árt egy kis kaland.
Eddig még a legvadabb gondolatomban sem gondoltam arra, hogy Zsófi és én… Lesz ebből hadd el hadd, gondoltam.
Meglepetésemre Juci rábólintott.
- Oké - mondta. - Csináljuk meg.
Istvánéknál találkoztunk. Zsófi megölelt, egész testével hozzám tapadt, a mellétől az ágyékáig minden porcikáját éreztem. Szemem sarkából láttam, ahogy István keze Juci popsiját markolta.
Amíg István a jacuzziba vizet engedett, addig a lányok bevonultak a fürdőszobába. Amikor előkerültek, Jucin egy új, piros bikini volt.
Ültünk a forró vízben, néztünk magunk elé. István törte meg a csendet.
- Játsszunk vetkőzősdit - javasolta.
- Nem fair – elleneztem. - Nekik kétrészes a fürdőruhájuk.
- Na, hogy fair legyen - legyintett Zsófi, és a melltartóját a kád szélére rakta. Juci vállat vont, és követte Zsófi példáját.
István két gyufaszálat vett elő, az egyiknek letörte a fejét, és felém nyújtotta.
- Akinek a rövidebb jut, az vetkőzik.
Nem szokott szerencsém lenni, de akkor nem a rövidebbet húztam. István felkászálódott, és a nadrágját a melltartók mellé dobta. Itt meg kell állnom egy pillanatra. Akkora szerszámot életemben nem láttam. Ránézésre termosz jutott eszembe.
- Most rajtunk a sor – mondta Zsófi, és István kezéből kirántotta a hosszabbik gyufaszálat. Juci fülig pirult. Biztos a bugyija alatt rejtőző bozontot szégyelli – gondoltam. Ám a bozont helyén csinos leszállópálya állt. Szóval azért ültek sokat a fürdőszobában.
- Pucérok ide! - rikkantotta István. Ölbe kapta Jucit, akinek, ahogy láttam, nem volt ellenvetése. Követtük őket a hálószobába.
Odabent Zsófi megszabadított az utolsó ruhadarabomtól. Mi a fenét kezdek ennek a pasasnak a feleségével? Mire jutok az én tizenöt centisemmel? Egy asztalt köthetek a seggemre, hogy ne essek bele.
Felnézett, meglátta a sajnálkozó képemet. - Nem számít a méret, ha úgy működik, mint a varrógép – vígasztalt, és én eltűntem a szájában.
Minden erőmmel semleges gondolatokra próbáltam koncentrálni, nehogy belesüljek. Amikor már nem bírtam tovább, egy gyors mozdulattal, az ágyra döntöttem, és az ölébe hajoltam. Zsófi a hajamba túrt, mocorgott és nyüszített. A franciaágy másik felén Juci négykézláb állta a tenyészmén ostromát. A vallásos fogadalmakat apró sikoltásokkal keverte.
Zsófi a combjai közé fogott, és én igyekeztem alaposan utána járni a dolgoknak.
Mellettünk Juci egy hangos orgazmust nyugtázott, nem lehetett tovább odáznom a kefélést. Sajnos az előkezelés és a helyzet erotikája miatt túl hamar értem célba.
Zsófi egy röpke pillantást vetett a ragacsos fütyimre, és Juci mellé térdelt. István rutinosan ingázott a popók között.
Mondanom sem kell, hogy az önbizalmam romokban hevert.
István a nők hátán hagyta a névjegyét. A küzdő felek kimerülten ziháltak.
- Gyere, menjünk haza - mondtam Jucinak.
Juci Zsófira mutatott, aki épp István fölé hajolt.
- Most nem lehet – mondta. - Zsófinak segítségre van szüksége.