- Az urak közül volt valaki szexbuliban?

A férfiak egymásra néztek.

- Válaszolj előbb te – szólalt meg Kókusz.

- Ahogy akarod – mondta az Öreg. – Sok mindenben volt részem, de nem voltam.

- Én sem – mondta Kókusz. – Hogy jutott eszedbe ilyet kérdezni?

- Tegnap este a feleségem korán bújt ágyba – mondta Dagi. - Nem volt alhatnékom, ezért addig keresgéltem az interneten, amíg véletlenül szexfilmekre bukkantam.

- Véletlenül azon a honlapon, amit mi tippeltünk neked? – kérdezte nevetve Kókusz.

Dagi nem zavartatta magát.

- Az egyik filmben három házaspár játszott kitalálósdit. A meztelenre vetkőzött feleségek az érdekes helyek magasságában kivágott panelek mögé bújtak, és a férjeiknek kellett azonosítani őket.

- Filmben minden megtörténhet, de a valódi életben? – töprengett hangosan. - El tudnátok képzelni minket hasonló helyzetben a feleségeinkkel?

Csend borult a szaunázókra.

- Nekem erről egy másik film jutott eszembe – szólalt meg az Öreg. - Máig megmaradt az emlékezetemben, sokáig komolyan reméltem, hogy egyszer sikerül megvalósítanom.

- Érdekesnek tűnik, mesélj – bíztatta Dagi.

- Egy alpesi menedékházban népes társaság, hat férfi és hat nő kapott szállást. Jól befűtöttek a kandallóba, és a vacsora után vetkőzős pókert játszottak, feltehetőleg azért, hogy Bacchus után Ámornak is áldozatot mutassanak be. Hans nyert, neki megmaradt a kalapja, ezért ő lett a ceremóniamester. A fiúk az asztalt a szoba szélére tolták, a lányok pedig izgatottan vihogva találgatták, hogy vajon mi vár rájuk.

A fiúk körbeállták szoba közepére térdelt lányokat, és elindult a játék. 

Egy ideig csak a monoton cuppogás hallatszott. Nem sokáig, mert Hans tízig számolt, és elkiáltotta magát. – Tovább! - amire a férfiak arrébb léptek. – Állj! – kiáltotta Hans, amikor új lányhoz érkezett. Újabb tíz másodperc múlva megint tovább fordultak.

- Feltételezem, hogy össznépi dugásba torkolt ez az érdekes játék – mondta vigyorogva Dagi.

- Arra már nem emlékszem, szerintem addig forogtak, amíg valamelyikük beadta a kulcsot. A többiek pedig addig folytatták, amíg „csak egy legény volt talpon a vidéken.”